A dínók ismét támadnak. Miért nincs meglepve senki? Valaki?
Pedig van okunk a csodálkozásra, mivel a 2015-ös Jurassic World hódít teret a maga bájával – a Jurassic Park III. folytatásaként. A meglepő az, hogy ez a folytatás tíz évet váratott magára, így gondolom nem csak én véltem kezdetben a filmet egy elkeseredett próbálkozásnak.
Nincs sok jogom a korábbi részeinek bírálatára, mivel be kell valljam, ez az első Jurassic film, amit a végéig láttam.
Nos lássuk a szorit: adott egy sziget a semmi közepén, amelyet dinoszaurusz élményparkká alakítottak, és természetesen sunyiban játszanak a genetikával, melynek eredménye egy emberi gondolkodás- és problémamegoldással versenyképes hibrid, ami elszabadul. Gyermek főszereplőink Zack(Nick Robinson) és Grey (Ty Simpkins) az otthoni családi drámától menekülve utaznak kettecskén a Jurassic World élménypark szigetére irányításmániás nagynénjükhöz Claire-hez (Bryce Dallas Howard). (Claire a park szempontjából valamilyen fontos beosztásban dolgozik - nem derül ki pontosan, hogy éppen mit is csinál…)
A gyerekek maguk nézelődnek a parkban, folytonosan lerázva Claire asszisztensét (Katie Mcgrath – istenem te nő, mit keresel a „csinos ártatlanka, akit az elsők között nyelnek le keresztben” szerepben??), majd az elszabadult hibrid elöl futkosnak. Claire és Owen (Chris Pratt), aki mellesleg raptor-idomár, a megmentésükre sietnek.
Innentől nem meglepő fordulatokat vonultat fel a film: megevett katonák, elszabadult dinoszauruszok, tömeges menekülés és elhalálozás (bár meglepően sokan életben maradtak), dínó dínó ellen, csókolózás a veszély közepén, majd happy end.
Félreértés ne essék, tetszett a film, de nem volt kiemelkedő.
A családi drámából, az elváló-félben lévő szülők szálból nem sokat tudunk meg. Nem értjük az okát és nem is tudjuk meg a sorsát sem, nyílván nem ez a lényeg egy elszabadult dinoszauruszokkal teli szigeten. DE: a gyerekszereplő testvérpárra hatással van! Az idősebbik elszigeteli magát, neki mindegy alapon közömbös mindenkivel, még a támogatásra szoruló testvérével is. A közösen átélt hajsza és küzdelem összekovácsolta őket – végtére is, ha egy hibrid üldöz, kit érdekel a tengeren/óceánon túli szülői dráma?
Filmes téren nem etikus a gyerekhalál – legalábbis én kevés ilyen filmet láttam, a többsége horror vagy mély szülői karakterdráma – így nem kellett amiatt izgulnunk, hogy vajon mindketten túlélik e.
Chris Pratt hozza Owen karakterét, a szexi-bátor-motoros-raptor-idomárt, jellemfejlődés nincs, de nincs is rá szükség.
Claire már egy másik eset. Nála van a legnagyobb jellemfejlődés, ami nem meglepő, ha minuszból indít az ember. Fogalma sem volt a karakternek, hogy az unokaöccsei hány évesek, nem is vette a fáradtságot, hogy fél percnél tovább találkozzon velük, holott ő volt a felelős értük. A katasztrófa következtében Owennel karöltve a gyerekek keresésére indul, és fokozatosan közelebb kerül hozzájuk.
Érvek:
pro:
- híres szereplőgárda, nagyszerű színészek
- csodálatos animációk és látványvilág
- Chris Pratt, mert őt önmagában is elég megnézni
- drámai képek (én könnyeztem is rajta egy kicsit – bár az én esetemben ez nem nagy elismerés)
- ízléses öldöklés jelenetek, inkább sejtetnek, mint premierplánban mutatnak mindent (bár abból is van néhány)
- vicces helyzetek
- az előző filmek ismeretei nélkül is élvezhető
kontra:
- néhány logikai baki - megmagyarázhatatlan, megindokolatlan cselekedetek
- kiszámítható
- rengeteg kihagyott lehetőség, amit egy laikus is észrevesz
Összességében:
Én ajánlom a filmet, egyszer mindenképp meg kell nézni, ha Chris Pratt rajongó vagy, akkor főleg. A színészek jól hozzák a karaktereket, főként a gyerekszínészeké az elismerés (ők vannak a középpontban). Izgalmas, mert a sablonok ellenére nem tudod, hogy mikor ugrik elő egy dinoszaurusz és könnyedén el tudod nézegetni a nagyszerű animációkat.
Szereplők további filmei/sorozatai:
Chris Pratt: Jurassic World-Owen, Galaxis Őrzői-Peter Quill/Űrlord , Lego kaland- Emmett angol szinkronja
AJÁNLOM AZ OLDALT
Súgó
Új hozzászólás
Frissítés